A black metal stílusnak már a kezdetektől megvolt a hajlama arra, hogy zenénél többé váljon. Értve ezalatt olyan hátborzongató, spirituális töltet, ami vallástól függetlenül merít a mindenható pusztításból. A zene nemcsak hangjegyhalom lehet, hanem magasabb szintet elérve a világmindenséget mozgató gigászi energiák leképezése. Emberi mivoltunk kozmikus mércével nézve porszemnyi, mégis magában rejti a kozmosz hatalmát. A magyar Bornholm a Blast! szerint a Bathory örökösének tekinthető.

Kezdjük a Bornholm név magyarázatával. Bornholm egy dán felségterületű sziget a Balti-tengeren, rajta található Észak-Európa legnagyobb vára, a Hammershus. Azonban nem ez adja a banda zenéjének heroikusságát, hanem a harmonikusan egybeszőtt erő. Necrosound helyett finom, atmoszférikusan tiszta hangzás, egyéni szinten is kimagasló hangszeres teljesítmények. Mindezt összefogja a közös értékrend, olyasféle közös szívverés, ami egy tagságot zenekarrá, többfejű lénnyé tesz. Rendíthetetlen ellenállás, pajzsfal, modern falanx. Fő hatásként valóban érdemes a Bathoryra támaszkodni, de ez nem tribute-öt, kópiát, hanem hasonló hozzáállást jelent. Ugyanígy joggal sejthető, hogy Borknagar és Arcturus-fanok is bírni fogják az Inexorable Defiance-et. Jórészt középtempós gitározású, sok gyors dobtempójú, szűk vokális terjedelemmel ellátott, hangulatos szinti-játékkal díszített, jó érzéseket keltő black metalt képzeljünk el. A NoiseArt Records jól megtalálta ezt a magyar gyöngyszemet. A dalcímek és szövegek költőien esztétikus black metal világot tárnak elénk, még ha nem is költészet az, amit leírtak. A hősiesség dicsérete, a barbár düh vállalása a hazug jámborsággal szemben, élénk természeti képek, galaktikus kitekintések, az erő lelkisége. Egyszerűen jó érzés olvasni őket. Flaming Pride And Inexorable Defiance (lángoló büszkeség és rendíthetetlen ellenállás), Swordbearer (kardhordozó), Moonlight Wanderer (holdfényvándor), Equinox (napéjegyenlőség), Feast Of Fire (a tűz ünnepe)… Szóval itt nincs Sátán Sátán hátán, erkölcsi rothadás éltetése meg hasonló deviáns baszakodások, hanem csak elszánt, nemes küzdelem, melynek eszköze a zene. A gitárjátékra a blacker, de dallamos vonalvezetés a jellemző, alaposan kidolgozott sounddal. Ezt leginkább a Feast Of Fire-ben lehet észrevenni, ahol 00:18-tól olyan sound hallható, ami engem leginkább az Aetherius Obscuritasra emlékeztet. Az A.O. pedig jól ismert karakteres gitárhangzásáról. Sahsnot és Vozargh tekerik a témákat, utóbbi már a Sear Bliss tagságát erősíti. A riffeik esztétikusak, erősek. Nem feltétlenül azonnal fülbemászóak, de jó érzéseket keltően masszívak, szikárak, kellően pőrék. Ez legerősebben a Flaming Pride-ban mutatkozik meg, ahol az első 4 pendítésre felkaptam a fejemet és újra meg újra visszatettem a tracket az elejére. Az első 4 pendítésben megvolt az a sav, ami már bemarja magát a szívbe. A rá következő 4-6 hang pedig már biztosította, hogy a lemez csúcsdala legyen. A basszust Hjules hozza. Alaposan figyelve harmonikus, az összképbe jól illeszkedő játékot hallunk. A black metalban kevés kivételtől eltekintve a basszus halkra van keverve, itt is ez van, de nem érzem problémának. A szintetizátoros neve nem szerepelt a kiadói promoanyagban, ez mindenképpen pótolandó. Úgy rémlik, hogy mintha Sahsnot játszotta volna fel. Sötéten szivárványos hangszőnyegeket kapunk, amik gyönyörűen kitöltik a teret. El tudnék képzelni olyan tracket is, amiben kizárólag szinti van. Nem szólózik, hanem simogat, felemel és vonul. A dobjáték jóféle black, gyakran gyorsabb a gitárjátéknál, D veri a bőröket és a cineket. Sokszor van olyan érzésem, hogy a dob gyorsaságához közelítő gitárőrlések hiányoznak az albumról. Pár ilyen csapkodó mészárlás jót tenne. Ha a gitárjáték is lenne annyira gyilkos, mint a dob, az plusz harci erőt adna a dalcsokornak. Az ének jobbára egy hangon végzett károgás, kevés hangszínváltással. A hangkarakter viszont jó, az album többszöri meghallgatásánál sem éreztem unalmasnak Renfield produkcióját. A Bornholm zenekar egy olyan magyar produktum, ami szélesebb ismertséget érdemel. Ha negyedannyira pártolná a magyar politika a black metalt, mint norvégok, akkor a Bornholm is kaphatna némi reflektorfényt. A kezdő black metal bandák számára pedig iskolaértékű. Nem a warpaint, meg a művér teszi a bizsergető black metalt, hanem a magas szintű és ihletett zeneírás. A kozmosz muzikalitása talán ijesztően távoli, de nemes cél, mely tehetséggel, fokozatosan elérhető. A Bornholmnak sikerült. Honlap: www.bornholm.hu Lemezelőzetes: